Nem rendelkezik varázserővel, a szellemek sem zaklatják, és bizonyíthatóan ezen a bolygón született, mégpedig olyan családban, amely nem rendelkezik galaxisbéli kapcsolatokkal. Ha már mindenáron furcsaságot keresünk viselkedésében, akkor egyedül a pókok iránti vonzalmát lehet megemlíteni.
Ettől eltekintve, bárhogy is nézzük, teljesen hétköznapi gyereknek számít. Életében egészen addig nem történik semmi érdekes, amíg egy nem különösebben szép őszi napon illegális (a hatóságok által betiltott) cirkusz érkezik a városba.
A fiú persze nem bír magával, mindenáron végig akarja izgulni és szörnyülködni az előadást. A szórólap mindenféle rémséget ígér, többek között egy idomított pókot. Mindenféle keverés és kavarás után a baráti körből két kiválasztott szerencsés megtekinti az éjszakai műsort (egyik természetesen Darren), ahol egyik ámulatból a másikba esnek.
Madame Octa (így hívják a pókot) ugyanis tényleg nem mindennapi példány, ráadásul valóban idomított. Tulajdonosával fantasztikus műsort adnak elő, aminek láttán hősünkben megérlelődik az elhatározás: kell neki ez a tüneményes jószág.
Amint módja nyílik rá, el is lopja gazdájától. Aki egyébként vámpír. És nem szereti a tolvajokat.
A Rémségek Cirkuszának előadása a könyv jó részét kiteszi. Az itt fellépő szörnyek és csodabogarak tényleg rémítőek. Elég, ha a farkasember által megrongált fizető nézőre gondolok. Brrrr. Ezen kívül a vámpírság ismét új megközelítésben kerül elénk, és ez is legalább annyira hihető, mint a korábbiak.
A könyvvel kapcsolatban megszívlelendőnek tartom a cirkusz szórólapján olvasható figyelmeztetést: „Nyúlszívűek ne jöjjenek!”. Bár egy ijesztő Grimm mese (vagy tévéhíradó) után ez a történet annyira már nem számít borzasztónak, azért a zsengébb érdeklődők kérdezzék meg szüleiket, könyvtárosukat. A korosabb olvasók pedig ne várjanak Lovecraft-i súlyosságot, mivel ifjúsági regényről van szó.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése